Összes oldalmegjelenítés

2011. október 31., hétfő

Új fajok a listámon!!!

Biztosan ma is sokan sétálgattak a szabadban, de azt nem hinném, hogy túl sokan bővítették volna az általuk látott madárfajok listáját. Bizony nekem  négy ilyen is akadt, nagy örömömre.Az Algyő felé eső Fertő részen, tapasztalt madarászokkal tettünk egy kört a tavak körül. Ádám nem tudott ma hibázni! Előző napi tippek alapján pár "jó madárra" vártunk. Nem csalódtunk, sőt, ha minden kívánságunk így teljesülne, mi lenne nehéz az életben?

 Elsőként kilenc darab Ezüst lile, aki bár nem viselt nász ruhát, igen csinos kis madár. ( Wikipédia kép, alatta ők, de távolról!)
 A tavak körül igen hangos riasztási módszert alkalmaznak madarakra, a karbidágyút, ami időnként óriási robbanáshoz hasonló hangot ad ki magából. Soha nem láttam még ilyet, de hatásos!
Rengeteg madár volt a területen, felsorolni sem egyszerű, de talán a jellemzőekből néhányat: Kis kárókatona, legalább 300 db, Nagy lilik, Szürke cankó, Erdei cankó, Füstös cankó ( jó kis hangfalismerős gyakorlat!), Rengeteg sirály, köztük Sárgalábú is volt, Nagy kócsag, Szürke gém kb.60-80db talán, Kanalas récék, akikből csak a testük látszik, mert folyamatosan a víz alatt keresgélnek. Bütykös hattyúk, Búbos vöcskök, Feketenyakú vöcsök csapat kb. 15 főből, Nagy pólingok, Nagy lilik csapat, Darvak a távolban, de nagyon sokan, Szárcsa, Kisvöcsök.

Séta közben egy kis természet óra:
Két dimenziós sikló az úton, vajon ki sietett ennyire, hogy eltapossa?
Egy kíváncsi menyét, mindegyiken meg kell keresni!
Közben a tavon egy újabb faj, ami talán a nap fénypontja volt, 5 db Bütykös ásólúd személyében. Gyönyörűen látszott a délutáni nap fényében a tollukon csillogó barnásvörös árnyalat, a piros csőrük és hófehér-fekete mintázatuk. A következő kép is Wikipédiás, kicsit nekem távol voltak, de ezt a madarat egyszer mindenkinek látnia kell!
A képen ez egy hím, én tojókat láttam a távcsővel, nekik a csőrükön nincs ez a bütykös rész. A hátsó tónál még Parti liléket láttunk és Havasi partfutókat, akik szintén újak a listámon.
Tetszett ez a nap! És ez is:




2011. október 29., szombat

Az igazi ajándék

Sok minden tehet egy napot különlegessé. Az emberek, akikkel találkozol aznap, beszélgetsz, dolgozol, vagy valamilyen élményben veszel részt közösen. A természet, ami a csodás színeivel lenyűgöz. A napsütés, ami néha olyan jólesően süt, hogy nem is érted, miért nem lehet minden napon ilyen. Na és persze az állatok, akik mind egy-egy külön egyéniség, még ha látszólag néha nagyon hasonlónak is tűnnek. Egyik kedves, másik kicsit morcos, puha, vagy csipkedős, okos, vagy butácska, külön-külön a maga módján.
A mai nap különlegessége igen összetett, mert minden volt benne az előbbi felsorolásból. Kezdve a reggeltől gyönyörűen ragyogó nappal, amit ember és állat ma biztosan egyaránt élvezett.

Jöjjön egy kis színkavalkád, nem is tudnám megnevezni:
Sárga-kék-barna -fekete, ami egész nap jelen volt, néha itt-néha ott:
Bordó színjáték, néhány helyen:
Sokféle  madár került ismét a kezeink közé, majd távoztak tőlünk egy csillogó gyűrűvel a lábukon:
A vörösbegyek egyénisége a szemük körüli gyűrűk eltéréséből is fakad. Ennek egészen fehér, a másiknak alig láthatóan.
Egy elkésett barátka, szereti ezt a kubikot, hova is sietne?
Függőcinegéből mára is jutott, a kisgyerekek, a régi és remélhetőleg új gyűrűzők nagy örömére.
A kékcinkék ma igen harciasak voltak a hálóban és a kézben egyaránt, Gábor mesélhetne róla!
Fekete rigók párban, lehet, hogy amúgy nem is ismerik egymást!
Ez a sok szépség azonban ma második helyre szorult, mert láthattam  egy igazi ajándékot. Amit valószínűleg a szeretet és talán a köszönet indított útjára. Nem holmi ékszer, vagy sokra képes telefon, amit tíz perc alatt megvesz valaki a másiknak, hanem egy saját készítésű madár, amiben benne van a szív, a lélek, és a mai világ talán legdrágább és legértékesebb kincse, az idő, amit egy számunkra valamiért kedves emberre szánunk.

Olyan jó, hogy létezik ilyen még!!! Nagyon örülök, hogy ott lehettem, ahogy előkerült az egyik gyűrűzőzsák mélyéről ez a nem mindennapi igazi ajándék! Szerintem az egyik legszebb Kékcinege, amivel találkoztam. Ráadásul nem is csíp!






2011. október 22., szombat

Meggyvágókkal az esőben

Valahogy nem bíztam benne a héten, hogy sikerül kimenni gyűrűzésre, ezért igazán boldog voltam, mikor a tér-idő-eszközök-emberek-járművek- madarak mind összeálltak és lett belőle egy jókedvű délután  a szabadban. Ha sikerül kimenni, valahogy a többi dolog is sokkal gyorsabban elkészül, és a munka is jobban halad. Szerencsére a szemerkélő eső miatt nem kellett a kubikban éjszakázni, azt azért nem merném!
 A mai beírástól senki ne várja, hogy bővelkedik majd sokféle madárról készült képben. Persze fajok voltak bőven, Füzikék, Vörösbegyek, Ökörszem, Rigók, Széncinege, Kékcinege, akit a kezemben is tarthattam, nagyon összemelegedtünk:), de ez inkább csak nekem tetszett, azt hiszem.A meggyvágóknak viszont annyira megörültem, hogy nem győztem őket fotózni. Különösen, hogy egy hím és egy tojó is a hálóba került. Ez igen ritka pillanat!
 Magevő madár, elsősorban kemény magvak, vadcseresznye, galagonya, juhar, kökény és kőris terméseit és rügyeit fogyasztja, de megeszi a hernyókat is. Erős csőrének nyomai meglátszottak gyakorlott, de kíváncsi madarászaink ujjain. Némi gondolkodás után én is kipróbáltam, a gyengédebben csípő hím madár csőrét, de elég rendesen meglátszott. Pedig udvarias volt velem!
A színbeli különbség jól látszik a két madár között. A hím sötétebb ( itt lefelé hajol), és ha a barnának lenne szépség fokozata, nálam ez 10-est kapna! Talán a fahéj és a gesztenye összekeverve adná megközelítőleg ezt a hatást. Bár inkább az ételek eszembe se jussanak még! Annyi éhgyomorral eltöltött hétköznap után ez a mai ebéd felért egy kiütéssel.Ha engem gyűrűztek volna ma, azt hitték volna, hosszú afrikai útra készültem fel, kb. 8-as zsírral. Talán el is indulok, persze nem repülve, azt nem szeretem, csak nézni!
Jöjjön még egy pár kép erről a harcias madárról, aki szerintem teljesen tisztában van saját képességeivel.
Nem érdemes felbosszantani!!!
Ha valaki ujjat húz vele, inkább fusson, merre lát!!!!

Lehet, hogy a kubikban randalírozókra is rá lehetne uszítani őket??? Elgondolkodtató lehetőség!




2011. október 15., szombat

Élményekben gazdag nap!


A mai cím találó erre a napra, hiszen sokféle élmény és egyben madárfajokban gazdag napot zártunk. Elég furcsa  a lemenő nap képével kezdeni, de most mégis megteszem, hiszen a madarászós nap most péntek délután és egy gyönyörű napfényes szombat délelőtt volt. Már a délután hat órás ellenőrzés is tartogatott meglepetéseket, rég látott fajokat és egy kis ragadozót, aki ellen be kellett vetnünk egy-két trükköt. Két Jégmadár, Nádi sármány, Csilpcsalp füzike , Vörösbegy, Feketerigó, Énekesrigó. Vándorsólyom, persze nem a hálóban, csak az égen, M. Ádám figyelmes szemének köszönhetően.
Egyik kedvenc időpontom, mikor a hajnali ébredő nap felbukkan a fák felett és kb 2-3 perc alatt megjelenik teljes szépségében. Közben a fénye körbejárja a tavat, a finom köddel borított mezőt, a szárcsákat, akik éppen első vízbemerüléseiket tartják.

Rövid sétával indult a reggel a gáton, mire odaértem a többiekhez, el is illant ez a pár pillanat. De közben fotóztam néhányat, hogy ne felejthessem el, és mást is ráébresszen, milyen szép is.




Az esti madarak elengedésekor még egészen narancsos volt a nap fénye.
 Tetszik az árnyékmadár!
Párosban:
 Nádi sármány:
Kontraszt:
A Meggyvágó igen erőteljes csípése meg is látszik:
 A kezdeti gyengeségek után egészen gyors madárszedések jöttek, sok Rigóval, Tengeliccel, Ökörszemmel, Őszapóval, aki azóta kék körmökről álmodik:
 Az előző két cinke neve: Gábor és Imi. Most is nyúzzák egymást.
Jöjjön még egy várva várt Függő cinke, egy Ökörszem és egy berepülő Bütykös hattyú család:

Az átvonuló madarak megszínesítik ezt az amúgy is gazdag őszt, jó lenne még pár legalább ilyen napos hétvége! Ezek az élmények azok, amikor azt kívánnád, bárcsak soha ne múlna el!