Összes oldalmegjelenítés

2012. február 26., vasárnap

Tőkések a bányatónál


Hiányzott a hétvégéből az igazi madarászat, egy erdőt festettem inkább! De azért egy-két réce fotóra is futotta az időből. Ha már a Hódtói csatornával nincs nagy szerencsém, megpróbáltam új hely felé venni az irányt. Nem messze tőlünk a szegedi út mentén Kishomokot elhagyva van egy két új tó, ami az útépítés után maradt. Van itt néhány talplenyomat! Úgy 500 pár.

Szerencsére nem csak mi, hanem a madarak is felfedezték rajta azt a kb. 30 m2-es jégmentes vízfelületet. Vidáman buktak alá, kergetőztek rajta a récék,zömmel tőkések, de 6 db barát is köztük volt és egy talányos fehér nyakú, fekete fejű példány. Kicsit nagyobb náluk.Középtájon! Aki tudja, mondja meg mi lehet.
 Volt még két Nagy lilik, szintén kitűnt nagyobb méretével .Egy jó géppel igazán szép fotókat lehetett volna készíteni róluk a lemenő napban. Nem zavarta őket az sem, hogy közelítünk feléjük, talán már megszokták a kerékpáros forgalmat.

Február 28-és tavasz! Napsütés, hóolvadás, méhzümmögés, gilisztacsúszás, békakórus, gólyák vissza....stb.
:):):):):):):):):)?

2012. február 18., szombat

A kreatív madarász

 Február volt. Éppen olyan, mint amilyennek egy februári napnak lennie kell. Emberek tartottak a kubik felé, hogy ebben a hónapban is meggyűrűzzék a lehetséges madarakat. Hálók a helyükön, madarak repkedőben. Havas, derűs, kicsit hideg, szóval minden a megszokott rend szerint.

Egyszer csak, történt valami, ami örökre megváltoztatta ennek a napnak az egyhangúságát, valami megismételhetetlen. A hó elkezdett a lábak alatt gyülekezni. A kezek egymás felé dobálás helyett, egy nagy kupacba kezdték a havat terelni, az összefogás érzését harapni lehetett. Senki nem akarta a másikat eltalálni, eszébe sem jutott senkinek, mi lenne, ha alaposan behavaznánk valakit.:)

A hókupac egyre másra hasonlítani kezdett valamire. Először egy szénakazalnak, majd valami hangyaboly félének tűnt. Különböző formák alakultak belőle, mígnem előbújt belőle Ő! Csupa nagy betűvel: A KREATÍV MADARÁSZ.
 Íme, madarász, hiszen itt van a gyűrűzésen. Kreativitását az alkotó kezek összhangja adta, bár egyébként minden porcikájából ez olvasható ki. Szemei igen nagyok: jó meglátják a madarak pontos faji bélyegeit, ivarmeghatározás pillanatok alatt. Orrlyukaival a fejtetőn megérzi a ragadozók jelenlétét és az időjárás változásait. Kezeiben a faágak fészkelőhelyként szolgálhatnak, vagy a tövisszúró gébicsek raktárát alkothatják.Nagy pocakja miatt még zabfalatokra sincs szüksége a gyűrűzéskor.

 Beépített kutyamágnessel van felszerelve, elől és oldalt.

Bár mozdulatlan, most mindenkivel hazament, a gondolatok szárnyán. Ez a blog nem engedi, hogy csak úgy könnyedén elfelejtsük. Mint ezt a februári gyűrűzést sem, a maga gyönyörű napfényével, Bölömbikájával, akit kétszer is sikerült meglátnom, a foglalt padommal, a sok emberrel, hógolyóval, fenyő pinttyel, nevetéssel.

2012. február 12., vasárnap

Megtörhet a jég?

Reggel az első dolog, kinézni az ablakon. Ezzel nagyjából el is dől az első ébren töltött óra sorsa, hiszen, ha napsütés van, nem esik semmi lefelé onnan fentről, színek vannak a fehérség mellett, vidámabban teszem én is a dolgom. Szóval ma megtettem mindent, amit csak lehetett, lesöpörtem a kerítés tetejéről a kb. 40 cm-es fehér réteget, közben élveztem, hogy csak -7 fok van. Ekkora hó már csak nem fog esni idén, vagy ha esik, legalább lesz helye annak a rengeteg porcukornak.
A ház körül egyre több az éhes madár, az etető időnként zsúfolásig telik.Kedvem volt egy kis videózásra, ahogy mezeiék megérkeztek. Talán már nem sokáig kell éhesen keresgélniük.Úgy tudom a március már tavaszi hónap! Ezt nekik is elárultam. Remélem ezt más is így gondolja:)
 Íme egy kép, amit jégtörőnek szánok.  -12...-11...-10....-9...+2....+10...:)

2012. február 6., hétfő

Zsongás az etetőn

Új fajjal is bővült a beszálló madarak listája, idén először láttam itt Tengelicet. Csak egyedül jött, jól megfért a cinkékkel és a Mezei verebekkel.
Képzelem, mi lehet a Kubikban az ottani etető körül. Biztosan sokan látogatják, de ki sétál be ebben a hóban? Valami motoros szán lenne jó, azt kipróbálnám!
Volt, mikor hatan is voltak ebben a kis etetőben egyszerre. Sajnos a másik távolabb van, azt nehezebb fotózni, ott volt még a Zöldike is.
Persze a galambok folyamatosan itt tobzódnak, már-már itt s laknak.
 Elől a diófán néha 3-4 fakopáncs is vizsgálgat egyszerre, ez egy szép hím Balkáni.
Nem csak a törzset nézte meg, hanem a fán maradt diókat is.
Hószünet vége! De a madarak maradhatnak!:)





2012. február 5., vasárnap

Hurrá... tél.....


Na jó, elég a nyafogásból, nézzük, mit is lehet kezdeni ezzel az óriási hóhelyzettel. Itt van mindjárt egy farkcsóváló eb, aki bármikor hajlandó ebben a magas hóban egy kis labdázásra, vidámítva a lelkeket. Persze nem egyszerű úgy havat lapátolni, hogy közben a lábad alá helyeznek egy focit. Jobb lesz inkább eldobálni, majd várni, hogy újra megkapd. Na ez a visszaadás nem a Zsömi műfaja! A mellékelt videó a bizonyíték rá.
Ha ez a program kevés lenne, ekkora hóban még a madarak is kevésbé szégyenlősek, örülnek a feltöltött etetőnek, és egészen közel merészkednek. A darvak alacsonyan húznak a fejünk felett, a Vándorsólyom is sűrűbben portyázik erre a szokásosnál.
Na és persze lehet enni is, hiszen ha beszorulunk a hideg miatt, mindenféle finom sütit próbálhatunk ki a konyhában. Vigyázat, plussz kilókat eredményez! Inkább fessünk egy képet, tetszésünk szerint, pl. Erdei fülesbaglyot, akik kb. így gubbasztanak a hidegben.

Este, ha nem jön álom a szemünkre, nézhetjük a csendes hóesést az ablakból, és reménykedünk, talán a jéghideg enyhülni fog.
Azért szép ez a tél! :)





2012. február 4., szombat

Hó, hó, mindenütt hó....



Reggeli első dolgom természetesen a hóhelyzet megfigyelése volt, szigorúan csak az ablakon keresztül, ébredező szempilláim résén át. Nem sokáig tartott ez a lanyhaság, mert észrevettem, hogy az etetők teljesen behavazva, az első madárvendégek pedig éppen próbálkoznak a hó alól a tegnapi maradékot kiválogatni. Így hát pizsiben kiszaladtam és megmentettem a közelben portyázó Mezeiéket és azt a pár(8-10) galambot a szomszédból.
Néhány fotó az éhező vendégekről, szerintem ők is az én oldalamon állnak, meg is alapítottuk velük a "Nyitnikék" csapatot! Így megerősödve küzdök immár a " Hull a hó, hull a hó mesebeli álom..." fantázianevű csoportosulás ellen.Ők bárhol megjelenhetnek, vigyázat!!!!
Cinkegolyónál:
 Házőrző, vagy nem is tudom:
Ha valaki meglátja az első hóvirágot, azonnal szóljon!