Összes oldalmegjelenítés

2013. november 1., péntek

Siklósi kiruccanás


Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül. Erre a környékre sikerült odacsöppenni egy pár napra. Kissé ködös volt a reggel, mikor elindultunk. De ragyogó napban érkeztünk.
A szállásunk Siklós-Máriagyűdön volt, a Mennyei Vendégház,
http://www.szallasinfo.hu/szallas/galeria.php?d=mennyei_vendeghaz_mariagyud&n=2#galeria
ami kicsit magaslaton fekszik Siklós mellett és gyönyörű panorámája van. Szívesen ajánlom bárkinek. Szuper kényelmes,( wifi akinek kell) romantikusan berendezett és Judit, egy volt tanító néni vezeti. Családias, házias, és mindenben rugalmas. Olyan rétesei és harcsapaprikása van, amit szuper íze miatt meg lehet emlegetni.A szállás egyik ablakából éppen rálátni a Siklósi várra. Gyönyörű volt, egyik reggel, még éppen csak előbújt a nap, mikor ébresztett a telefonom úgy rendesen 6.00-kor. Gondoltam, legalább kinézek, ha már felébredtem. A vár kontúrja látszott, egy két magasabb épülettel és néhány magas fával a közelben. A többi részlet, mintha a reggeli ködpaplanban aludnának még, nem is látszottak ki. Romantikus hajnali élményemet reggelinél meséltem a többieknek, akik az egészből csak a telefon jelzését hallották, két szobán keresztül is. :)
Első kirándulás a környékben lévő Kopasz hegyre vezetett. A kb. másfél órás túra célja a tetőn lévő kilátó. Séta közben sok szép növénybe botlottunk, bár tavasszal lenne érdemes visszajönni, gyönyörű orchideafajok vannak errefelé. Szerencsére gyönyörű napfény volt, amiben szépen látszottak a lekopott mészkőformák, az egerész ölyvek, cinkék. Szajkónak itt csak a hangját hallottuk, de még útközben láttunk párat,a Gemenci erdő közelében.
Harkányra mentünk innen, az idei vélhetően utolsó fagyi elfogyasztására, ( nagyon jó az itteni fagyi is, bár nekem a Szőke cukinál nem kell jobb! Főleg mióta besegít nekik a mezítlábas madarász)


Drávaszabolcson meg akartuk nézni a Drávát, nem is gondoltuk, mekkora kalandba keveredünk közben. Első körben egy itteni bácsi igazított útba minket, de kissé félre magyarázta, mire a Horvát határállomáson találtuk magunkat. No, de nem adtuk fel, irány újra Magyarország, egészen egy hűtőház udvara, majd egy fura lakó telep, emberekkel, akik azt ajánlották, jobb lesz, ha visszafordulunk és máshol nézzük meg a Drávát. Szóval harmadikra csak sikerült és megérte. Ezen a folyószakaszon sok a sziget, van egy kormorános is, de oda hajóval lehetne menni. ( Legközelebb!) Sétáltunk egy nagyot, őszt játszottunk, fákat öleltünk, mert állítólag az levezeti a stresszt az emberből a gyökerein át. Tényleg lehet szeretni őket!



Este még egy borkóstoló túra is várt ránk, Riczu Tamás pincéjében, kivéve a sofőrökre. De nekünk jutott a sajt, dió, mogyoró, amit mellé kínálnak.
Villány elsősorban nem fehérborairól vált híressé. Siklós környéki területeken telepítik a fehér szőlőt, így az innen származó borokhoz párosul ez a név. Az innen származó fehérborok fő tulajdonságai, hogy sokkal több napfényt kapnak a más borvidékek szőlőjénél, és megfelelő borászati ismeretekkel nagyon tartalmas, szép fehérborokat lehet készíteni. ( pl. olasz rizling)
A Villányi terület leghíresebb borai a vörösborok. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg nem található vörösbort állítanak elő.( portugieser, kékfrankos és a cabarnet sauvignon.
A többiek állításai alapján mondom, ennek a fajtának csodás íze van, van benne valami mangó, menta, erdei gyümölcsös aroma.
Borászunk rengeteg történetet, szakmai információt megosztott velünk a borkóstolás közben. Kiderült, a mi városunkban 2013 év bora az ő pincészetéből származó merlot lett. Ez azt jelenti, hogy a Vásárhelyre érkező illusztris vendégek ebből kapnak majd kóstolót, illetve ajándékként vihetik majd haza.
Az időjárás ezen a területen igen kedvező a minőségi vörösborok termesztésének. Persze a jó bor alapja a jó szőlő, aminek rendkívül fontos a szüretelési idő meghatározása. A legszuperebb bor szőlője még a tőkéken van ezért nagyon izgul a borász, hogy még legyen egy jó hét ilyen gyönyörű napos, akkor reménykedhetnek, a 2013-as évjáratú bor kiemelkedően jónak fog számítani.



A bor rengeteg szűrővizsgán megy át, amíg minősítik, van olyan év, mikor az időjárás egészen kedvezőtlen, ezért nem is adnak ki prémium minősítést. Ez a legmagasabb fokozat. Persze élő kóstolás is van, minden héten 30 borászból 10-et sorsolnak ki, akik azon a héten minősíthetnek. Végre egy dolog, amiben nincs politika, hiszen eltakarják a címkéket és csak úgy kóstolás után mindenki kiválaszt 1-et, ami a legjobb. A borászok persze nagy gyakorlattal rendelkeznek ebben és sokszor a sajátjukat felismerik. Ezért a hazaira szavazást kizárják.
Tetők az utcára: ( Máriagyűdön)

Madarász szemmel persze nem maradhatott ki a kérdés, vajon szeretik-e errefelé a seregélyeket...stb. Idén állítólag nincsenek efféle csapatok a közelben, de hanggal, puskalövésekkel, sőt vadászattal is szoktak ellenük menni. ( Na-na!)
Máriagyűdi bazilika környéke




Amúgy egy borásznak gyakran a vadászat a hobby-ja, ha van neki egyáltalán ideje a sok szőlő és bor körüli tennivaló után.
Furcsa világ ez a borászoké. Amellett, hogy manapság hihetetlenül sokat jelent a technológia, egyik oldalon bemegy a szőlő, másikon kijön a palackokban a bor, biztosan lehet nagyon szeretni. Apáról fiúra a régi technika szállhat, de manapság ezt a profizmus kell, hogy áthassa. No és nem árt, ha több lábon állnak a pincék tulajdonosai, sok földön kell termelni,( ki gondolná, egy politikus a borvidék legtöbb szőlőültetvényének tulajdonosa) időnként kóstolókat tartanak, sőt még látvány disznóvágást is. Járják az országot a termékeikkel, borfesztiválokon népszerűsítik boraikat.


Másnap Pécs következett, ami azt hiszem még hagyott máskorra is látnivalót, de a székesegyház, a lakatfal, a mecset, és leginkább a Csontváry múzeum teljesen lenyűgözött.


Este a Siklósi fürdőben lazítottunk a sok séta után. Jó kis kirándulás volt :)