Összes oldalmegjelenítés

2012. május 30., szerda

Az agyagruha


Egyáltalán nem volt biztos, hogy sikerül gyűrűzni a hétvégén, olyan szeszélyes volt az időjárás. Kezdetben, mintha minden ellenünk játszott volta, a szél, a felhők, az a pár csepp eső. De azért úgy tettünk, mintha egyértelmű lenne, hogy nem marad el ma sem a madarász program.

Gáborral a hálóállítás általában emlékezetes( jelzem a negatív élmény is élmény!!!) Hiszen az ember miután becipelte a zsákokat, iparkodhat a hálóállítások között, mert valamiféle verseny van a  másik hálóállító csapattal, akiknél természetesen gyorsabbnak kell lenni.
A nagy sietségben persze történik ez-az. Pl. a nádasban a vízzel teli lyukba villám sebességgel kell a karót beleállítani, lefröcskölve közben a másik ruháját, hogy egész délután látható legyen az a jó minőségű kubiki agyag, amiből elődeink még téglát készítettek. Lehet, hogy nem is mosom ki azt a ruhát, inkább kiégetem.
Miután nem húztunk szét egyből a szél miatt, volt idő egy kis odú vizsgálatra. Közben jó párszor felrepült a nádasból két bölömbika :) A képen ott van az egyik, csak keresni kell!
Jó volt a másnap reggel is, mert bagoly, karvaly poszáta, balkáni fakopáncs akadt a hálóba, akinél hangosabb madarat nem is ismerek gyűrűzés közben. Mindenbe bele akart szólni!

Újabb gólyatöcsök próbáltak volna leszállni a tavakra, állítólag a 47-es mellett költenek. Színesítette még a reggelt egy ott éjszakázó férfi, aki kedves lágy hangon érdeklődött: "Oszt minek köll az a gyűrű a lábukra?" Lehet belép majd idővel az egyesületbe, most ismerkedik a madarászás alapfogalmaival, a madarak költési szokásaival.
Sajnos a jelenléti ívet elfelejtettük aláíratni vele, remélem jön még, csak ne legyek egyedül!
Gyűrűzésben megfáradt kisposzáta.
És még mennyi szépség egy helyen!!!! (Teli lehet tojással.)
Ha keresed, de nem találnád: Kubik utca 16. szám :)


2012. május 23., szerda

A varázslatos kubik


A hétvégi madarászatot nagy izgalom és várakozás előzte meg, jó lenne fogni valami különlegeset, mert már régen volt extra madár a hálóban . Egészen sokan szurkoltunk ennek, hiszen gyönyörű volt a délután, sokakat kicsalt a kubikba. Gyerekek, felnőttek, napozó nénik, akik lehet, hogy egy strandot kerestek, de ki volt téve rá a megtelt felírat, így meglepő módon a gyűrűzőasztal szomszédságában barnulgattak. Lehet, hogy jövőhéten megérkezik a vízibicikli kölcsönző is? Vagy a hot-dog árus?

Ki tudja, ez a hely mindenkit elvarázsol. Megérkezett Imi is a 10 darab szendvicsével, és a kesztyűvel, amit kifejezetten tövisszúró gébicsek fotózására hozott. Meglepett a magabiztossága, de miután sorra jöttek a hálóból a gébicsek, rá kellett jönnöm, kell az élethez egy kis egészséges önbizalom. Mindig tanul az ember! No és persze mindenkitől! Akár a blog címe is lehetne Imi és a gébicsek.:)
Örülök, hogy újabb madarászjelöltek látogattak ki a kubikba, igaz, hogy egy órás kalandozás után, de mégis megtalálták ezt a helyet és nagyon tetszett nekik, amit láttak. Még szép!!!Kis poszáta, fülemüle, barátposzáta, foltos és cserregő nádiposzáta, nádirigó, tövisszúró gébics akadt a hálóba, remélem nem hagytam ki senkit! Melyik volt a különleges, nem tudom, de szép délután volt! :)

 A másnapi Fehér tavi kirándulás több új fajt is hozott számomra. 18 bütykös ásólúd, sárjárók, sarlós partfutó,havasi partfutók,  partilile, kis goda, vagy 50 db bütykös hattyú, 2db rétisas, akik úgy ültek a lecsapolás alatt lévő tó közepén egy kövön, mint a királyi pár.......és egy nászruhás kőforgató.
Kívánni sem lehetne jobbat!

2012. május 14., hétfő

Fülemülék éjszakája

A Magyar Madártani Egyesület a Madarak és Fák napjáról egy rendezvénysorozattal emlékezik meg évek óta. Ez a fülemülék éjszakája. Ő az a madár, aki kitartóan fújja gyönyörű dalát, egész este is akár, így könnyen meghallható erdős, bokros részeken. Persze nem is kell estig várni, a kubikban gyakran hallható ez a külsőleg nem is olyan pompázatos madárka.

Na, de nem lehet ám csak úgy nekiesni egy ilyen fülemülés estének! Először rá kell hangolódni. Be kell barangolni párszor a bokrok alját. Madarakat kell meggyűrűzni, el kell engedni véletlenül a zsák szájából egy cinkét, akit először fantasztikusan ügyes mozdulatokkal, mesteri módon és gyorsasággal kiszedtünk a hálóból.( Fotómelléklet nincs!) Kell egy karvalyposzátát fogni, aki gyönyörű sárgás szemével előcsalogatja a fülemülék hangját.
 Ez nagyon szép kép lett, látszik, hogy nem én fotóztam!
Ezután jön a cinkeodúk ellenőrzése, amit a fülemülék a bozótból figyelnek és hangjukat próbálgatva elmagyarázzák, hogy igyekezzünk, a szülők már jönnének vissza!
Ha mindez meg volt, jöjjön a legfontosabb összetevő, egy kutya, akinek legalább 10cm-es bőrfelesleggel kell rendelkeznie!!! Ez jó lesz:
Próbáljuk megnyugtatni, lefektetni és felkészülve az éjszakára mély álomba meríteni. Vigyázzunk, a farkát még véletlenül se csípjük oda semmihez, ezzel az egész akció sikerét tennénk kockára! Minden erre alkalmas tárgyat és embert helyezzünk távolabbra!
 Ugye milyen édes:
Minden összeállt, kezdődhet az ének!!!
Ha ez a kép tárul eléd a kubikban, azt ajánlom tekerj gyorsan a biciklivel! :))




2012. május 13., vasárnap

Elmaradások pótlása


 Nem egyszerű két héttel ezelőtti gondolatokat felidézni, de szerencsére lett néhány fotó, melyek önmagukért is beszélnek. A Fehér tó központi helyet foglalt el ezen a hétvégén, hiszen nem csak gyűrűzni, hanem terep madarászni is erre mentünk. Volt előtte egy kósza gondolatom, hátha meglátom a rózsás gödényt, ami időnként megjelenik erre, ezért titokban az eget kémleltem, hátha éppen  most. Nyáron mikor megláttam a tengerpartról, olyan volt, mint három szobor akiket beleállítottak a törpe méretű sirályok közé. Akkor nem repültek fel, pedig szívesen megnézném röptében is biztosan hatalmas.
No, azért volt élmény enélkül is, mert igen sok madár akadt a hálóba, köztük az idei első törpegém. Olyan pici volt a zsákban, alig ismertük meg, melyikben lehet.
A barkósok most is kellemes meglepetés voltak, mikor jönnek már végre a kubikba nekünk?
A rozsdás csukot párban sikerült befogni, a lányok szívesen vállalták a kézben tartást a fotózáshoz és egészen élvezték a természetet.
Még madarat is sikerült kiszedniük a hálóból! :)

A bárányok megunhatatlan téma!
Jó kis nap volt, akár a következő, ahol a Gulipánok olyan közel repültek el felettünk,és szálltak le elénk, mint nekem még soha. Bemutatták kaszáló tudományukat, amivel a vízből képesek kiszedni a táplálékot. Gólyatöcs, a Magyarországon előforduló három szerkő, kormos, fattyú és fehér szárnyú, mind erre repkedtek, mintha csak bemutatót tartanának fajismeret bővítésre. Majdnem minden tavon, ami le volt engedve a parti madarak sétálgattak, ücsörögtek. Jó is lenne, ha nem lenne minden tónál, mint egy őrszem a piroslábú cankó. Hihetetlen érzékenységgel veszi észre a közeledő lépteinket és hangos riasztással köröz a többi felett. Nem is értem, miért a természetvédelmi őröktől kell engedélyt kérni? Inkább legközelebb nekik kellene előre szólni, hogy jövünk és nyugi szeretjük őket. A gólyatöcsök, kis lilék, pajzsos cankók és bíbicek csoportja egészen jól bevárt minket, ők nem olyan félősek.
 A következő történetben a fülemülék éjszakájáról lesz szó, ilyen szép volt a hold aznap este és persze a kubik az a kubik! :) :)



2012. május 2., szerda

Kiállítás Mindszenten

                                    
Mindenkit nagy szeretettel és mérhetetlenül sok pogácsával várunk Edinával! :)
 Voltam a Fehér tónál, kétszer is, gyűrűzni, meg terep madarászni. Naaaagyon jó volt! ( háromféle szerkő egyszerre, gulipán, gólyatöcs....)De csak később írom meg, addig is viszont látásra!