Erős szalakótás kezdés, esős befejezés

Az időjárás néha szeszélyesen befolyásolja az ember terveit, nem volt ez másként a mostani héten sem. A nyári záportól persze nem kell  mindig megijedni. Pénteken szalakóta gyűrűzésre sikerült eljutni, ami idén is nagy élmény volt számomra. Itt az ember saját szemével is megtapasztalhatja, hogy milyen is a természetvédelem. Hogyan lehet mesterséges odúk kihelyezésével költőhelyet biztosítani ezeknek az gyönyörű és ritkán látható madaraknak, mint a szalakóta. Megpróbáltam lefesteni :)

Hódmezővásárhely környékén sok olyan élőhely van, ami alkalmas a szalakótáknak, de az odúk kihelyezésével valódi otthont biztosítanak számukra. Sokat dolgoznak ezen Szűcs Péter és Molnár Ádám, akik egész évben figyelik, gondozzák ezeket az odúkat, majd így július végén, mikor a fiókák már majdnem kirepülnek, Erna segítségével színes gyűrűkkel meg is gyűrűzik őket. Olyan ez, mintha kicsit a saját fiókáik is lennének, hiszen ha ők nincsenek, ki tudja sikerül-e a szülőpárnak alkalmas természetes odút találni.

 Jövőre is erre kell ám repülni!

 A szárnyakon lévő kékek nagyon szépek! Szeretem ezt a színt.

 A fiókák visszahelyezése, összesen hét fióka kelt itt sikeresen idén, de a területen több pár is van. Íme a csodabot újabb felhasználási lehetősége.

Maximális tisztelet a fiúknak és Ernának ezért a munkáért!!! Szerintem  a fiókákat elnézve, megéri!

A kubik egy kicsit csalódás volt ma, persze nem is a kubik, vagy a madarak, hanem az emberi butaság, amivel szét lehet egy kukát rugdosni, cigizni lehet, majd eldobni mindent a kézből. Az eső, ami persze kell, de pont mikor a gyűrűzésre igyekeznék, akkor tud esni :(

Néhány szomorú fotó, de aki figyelmes, meglát rajta pár madarat is.

 Hattyúk a távolban, jó szeműeknek:

 Sirálycsapat, miniben a ködben:

A  kis, aranyos, piros biciklikormány és a sokat próbált hátizsák találkozása a kedves útnál:

:) :) Süss fel nap!...