Rengeteg madárral várt ma bennünket a Fertő . Az Algyői körforgalomnál, már rutinosan fordultunk jobbra, át a síneken és nem sokára már a távcsövekkel és teleszkópokkal pásztáztuk azt a talán több ezres madárcsapatot, akik az éppen felengedés alatt álló tavon időztek.
A rendkívüli hőség ellenére sütkéreztek a vízen, a sirályok, köztük jó pár szerecsen is, a fekete fejével és a napon megcsillanó fehéres körrel a szemük körül. Talán ezt megpillantva lehet legbiztosabb az ember, hogy őt látja. Meg persze a kutyaugatás szerű hangról, de ez most azért távol volt.Voltak köztük igen nagy testűek is, sárgalábú is például. A tömeg legtávolabbi pontján nyári ludak csapata, a szárazulatokon cankók nyüzsögtek. Rétiek zömmel, de volt erdei, billegető is. A sirályok között meghúzódott egy gulipán csapat, akiket 13-nak számoltunk az első nagy rétihéja bezavarás után.
Hihetetlen látvány, ahogy ez a hatalmas tömeg fölrebben és kavarogva keresi a menedéket a támadó elől. A távcsövön át nézve, szinte szédítő ez a jelenet. A héja is biztosan szereti villogtatni előttük tudományát, mert lecsapni nem igazán lehetett látni. Csak egy kis izgalomra vágyott?
A kisebb tavon a madarak igen változatos példányait lehetett közvetlen egymás mellett meglesni. Nem rossz kép, mikor a teleszkópban egyszerre egy kanalas gém, gulipán , gólyatöcs, majd kicsit mozdítva nagy kócsag, fehér gólya látható. Volt a sáros tó túl felén egy kisebb víz, ott eszegettek, keresgéltek mindannyian. A zöld pólósok nagy biztonsággal kereseték meg a látszólag egyforma seregben a különleges fajokat. Lehet, hogy ezen múlik?
Nászruhában még nem láttam Pajzsos cankókat és Ezüst lilét. Jó volt a függőcinkét látni, miközben ki be járt a szűk bejáraton. Szélben ez a kis lakás elég hintázó lehet. A séta végén jól esett a lemenő nap erőtlen fénye és a búcsúzó Bakcsók és Gólyák sziluettje.
Ezen a helyen volt egy újabb méretes patkány! Minden napra jut belőlük újabban :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése