Vasárnap délután a Kása-erdő felé vettük az irányt Zsömivel . A séta meglepően jól indult, semmi előre rohanás, gazdi rángatás, még a szomszédban lévő kutyák ugatására sem válaszoltunk. Szóval ez a kutya megjavult és kulturált ebbé változott, gondoltuk. Vagy csak az előre sejthető kalandok reménye hajtotta a jóságra?
Az erdő csak két utcányira van tőlünk, ezért a közelbe érve a távcsövet elő is készítettem. Az egyik nyárfa tetején egy Fenyőrigó ücsörgött. Szerencsére a fa alatt keresgélő fekete rigók kedvenc kutyánk figyelmét alaposan lekötötték, ezért még egy fényképre is volt idő.A fények nem kedveztek a fotózásnak, de talán felismerhető. Itthon aztán le is festettem, egyre jobban tetszik ez a madár.
Tovább sétálva a szebb napokat ért erdei játszótérhez értünk. Itt is sok volt a Fekete rigó, a távolban egy magas fán pedig Egerészölyv gubbasztott. Fakopáncs,Széncinke és Kékcinke is hallatszott a fák közt. A szürkeség miatt elég nehéz volt a madarászás.Szép volt, ahogy a borostyán a fákra futott. Ezt az erdőt évek óta szeretné a város valamilyen céllal birtokba venni, egyenlőre a futók, lovasok, kirándulók használják. A hajdani úttörőtábor szétrabolt romjain a bmx-esek gyakorolnak. Tényleg gazdátlan kicsit a környék, szemétlerakónak is gondolják egyesek, nyáron pedig a kullancsveszély miatt nem sokan engedik ide a gyerekeket. Jó lenne egy olyan megoldás, ami a természet és a környékbeliek érdekeit egyaránt szolgálja.A Liget sorra érve Zsömit alig lehetett kihúzni az erdő alól, ahova az itt lakók krumplihéjat, almát raknak ki az idelátogató őzeknek. Persze ő azt hitte, hogy neki szánták. Imádom ezt a kutyát!
Az erdő túlsó oldalán fut a Hódtói csatorna első szakasza, itt is egy kb. ötven fős Fenyőrigó csapatba sikerült belefutni. Innen fordultunk vissza, mert sok volt a szembejövő kutya, ami felizgatta a kedélyeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése