Pár éve egy nagyon érdekes élményben volt részem. Elmentünk Pécsen a Csontváry kiállításra és persze rengeteg ámulatba ejtő képpel sikerült szemben állni és megcsodálni. Egyszer csak, beléptem egy kis terembe, ahol korai alkotásai voltak a mesternek. És volt ott egy kép, ami miatt földbe gyökerezett a lábam, a meglepetéstől.
Íme, egy pillangós kompozíció. Valódi, aprólékosan kidolgozott tanulmány, ami nem éppen olyan, ami miatt Csontváryt szeretjük, de gyönyörű. No és nem mellesleg egészen ismerős volt. Soha nem láttam ezelőtt, mégis mikor nagyobbik gyermekemet vártam, nagy türelemmel, sok időm lévén pillangókat rajzolgattam. Egy búvárzsebkönyvből, ceruzával készültek a kicsi képek, majd kivágtam egyesével és tűvel felszúrtam, kis fricskát mutatva azoknak a számomra érthetetlen lelkivilágú embereknek, akik halott állatokat kitömve, vagy kiszúrva tesznek a falaikra.
No és a hasonlóság? Tivadar és köztem? Az ő képe 23 lepkéből áll, az enyém 20, amiből 14 rajta van az ő képén is. Na, kb. ennyi . Ja és néha tudok ilyen szemekkel nézni, de csak, ha megijesztenek.
Az akkori gyűjtemény tönkre ment, másra kellett a doboz és a lepkéket sokáig a lányom őrizgette egy mappában. Ma eljött a pillanat, hiszen véletlenül rám talált egy üveges tetejű doboz, és immár a kissé hiányos gyűjtemény újra éledt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése