Összes oldalmegjelenítés

2011. november 27., vasárnap

XI. Tatai vadlúd sokadalom

Idén már 11. alkalommal rendezik meg a tataiak a vadlúd sokadalmat. Számomra ez volt az első, és nagy élmény volt! Jó példa ez a rendezvény arra, hogyan kell a természetvédelmet, a madarászatot úgy tálalni, hogy közben a laikus nagyközönség is jól érezze magát.

Fő látványosság a Tata központjában található Öreg tó, ami mesterségesen lett létrehozva egy mocsár lecsapolása után. Ez hazánk első mesterségesen létrehozott halastava.Csörgőréce a hidegben:

1989-óta a ramsari egyezmény védelmét élvezi, hiszen a tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében. Rendszeresen 20 000 egyednél is több madár tartózkodik itt. A vetési lúd telelő állományának 12%-a található meg a környéken. A nagy lilik jelentős állománya telel a tavon. A ludak közül még a nyári lúd, rövidcsőrű lúd, apácalúd,örvös és vörösnyakú lúd figyelhető meg. A sokadalom két kóbor ebe is igen igen fázott:

Tavaly, az elmesélések szerint mindegyik fajt meg tudták figyelni, idén a reggeli köd miatt a tömeges kivonulás helyett 60-80 fős csapatokban indulgattak a ludak, majd ugyanígy érkeztek is vissza délután négy óra felé. Láttunk a kihelyezett teleszkópokkal csörgő récéket, nagy liliket, sirályokat és egy rétisast, aki időnként berepült a tó fölé. Van egy vándorsólyom a tó körül, aki rendszerint a barokk templom tornyai között figyeli az eseményeket. 
Innen:


Érdekes volt még, hogy körkapcsolással a jelentősebb vonulásban érintett területekről pl. Kardoskút, szegedi Fehér tó értesítették a nagyközönséget, hol van valami különleges faj.
Ezek itt igen aranyos fajták:


Több jónak ígérkező előadás is volt, amiből a Rákosi vipera védelméről szólót hallgattuk meg, ez a faj ismert történelmi tények miatt sokáig a Parlagi vipera nevet viselte, "rossz áthallása" miatt, de ma már újra ezt a nevet kapta vissza. Mérges kígyó, de mérge nem halálos, csúnya duzzanat keletkezik, ha megtörténik a baj. Egy LIFE program keretén belül száma a korábbi becsült 500-ról kb. 1500-ra nőtt. A program része a nagyközönség tájékoztatása, a kígyók közel az igazi élőhelyhez hasonló körülményben történő szaporítása és visszatelepítése.

Közben zajlott a gyűrűzés is:


Tetszett még a műholdas jeladókkal felszerelt Kékvércsékről szóló beszámoló, öt madarat szereltek fel ezzel a kb 5gr-os napelemes készülékkel, majd figyelték a mozgásukat. Nevet is adnak a madaraknak, pl.az egyik Bihari Csalán. Érdekesség: a leggyorsabb madár 17 nap alatt tette meg a kb 70000km-es utat. A vonulás előtt az ötből három még előbb Ukrajnában portyázgatott, majd onnan indult délnek. A sivatag fölött viszonylag egyhuzamban repültek és az egyenlítői esőerdőkhöz érve azt gondolnánk, biztosan megállnak táplálkozni. Ehelyett itt egy igen keskeny sávot választva a lehető leggyorsabban vonulnak tovább. Valószínű, hogy a kiszámíthatatlan időjárás számukra nem kockáztatni való tény.


Nagy élmény volt a solymász bemutatója. Ez egy harris héja, ami kitenyésztett, sokszor vadászatra kiképzett faj, de ez nem tipikus vadász, csak a bemutatókra szokta használni a gazdája. Ha elküldi, majd feldob egy húsdarabot, röptében elkapja. Itt éppen nem akart visszajönni, felrepült a fára és csak sokára volt hajlandó reagálni a hívásra. 


Közben hoztak egy Ázsiai baglyot, aki állítólag elég butácska, megcáfolva az emberek tudósságukkal kapcsolatos elképzeléseit.


Volt egy vörös farkú ölyv, aki a legjobb vadász a csapatban.Ez a Dél-Amerikai faj hallatszik a western filmekben, mikor néma csend van, az indiánok sátrait lemészárolják és a nagyközönség csak egy ragadozó madár sikolyát hallja.


Érdekesek voltak a bengáli uhuk, akik a födről indulnak repülni, nekiszaladnak, mint egy utasszállító repülő és lendületet véve szállnak fel.


Mindenki kedveli a zsebben lapuló naposcsibéket.


Ezek a kis kuvikok pókokat fogyasztanak, közönség kedvencek voltak.


Végül egy szirti sas, aki lenyűgöző méreteivel a környékben lévő, addig igen élénken érdeklődő kutyákat is valahogy távolabb kényszerítette. Ez a példány már őzet is fogott, úgyhogy nem is volt a sisak sokáig lenn a fejéről, mert még azt hinné vadászni fogunk.

Volt gyűrűzés is, sok érdeklődővel, a fajok között nekem a csuszka volt új, de széncinege, zöldike, vörösbegy is volt.


Gyerekeknek nagyon sok program volt, kézműves foglalkozás, madáretető készítés, tollvizsgálat mikroszkóppal, természet festés, ahol Kókay Szabolcs és Zsoldos Márton segédkeztek. Sikerült egy néhány jó tanáccsal gazdagodni általa :)

Mindenkinek ajánlom ezt a programot jövőre, rengeteg ott az ismert és kevésbé ismert jó madarász!!!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése