Íme, a bizonyíték, a kubikban léteznek lappantyúk!!! Legalább is egy biztosan, aki ma beírta magát a gyűrűzött fajok listájába. Nem is tudom kell-e írnom, ki szedte ki és honnan?
Edina: és az ő titka a nyolcas hálóról.Hogy hogyan csinálja? Senkinek nem árulja el, de tud valamit, amitől a különleges madarak berepülnek.
Persze nem ez volt az első faj ma, hanem egy szép kis zöldike a nádból.
A pókok is szorgoskodnak, majdnem a vizemet is beszőtte az egyik :
A kubik ma is szép arcát mutatta a napfényben, a rengeteg sirállyal a tavon, majd a levegőben.
A hattyúk is a fogadóbizottságban voltak, rögtön a fás tónál.
Nem láttam még ilyen szép öreg hím kerti rozsdafarkút, már ez is megérte volna ezt a délutánt!
Enikő ma rendkívül ügyes húzással rövid időre megkapta a jegyzőkönyv írását Gábortól ( nem önszántából), és még remek színű pólóban is jött.Kiemelte a kis poszáta színeit:
A legjobb meglepetés mégis Rozika telefonhívása volt, miután az esti sötét elől hazaértem, új faj a kubikban: LAPPANTYÚ!!! Rendkívül puha és aranyos, muszáj lesz még fogni!!!
Megismerte a VTE-t is!
Íme egy lappantyús vers Nemes Nagy Ágnestől. Nem egészen úgy történt, mert sokan láttuk, de tetszik és megfogadtam, ha egyszer lappantyút fogunk, ide illesztem. Hát tessék!
Láttam, láttam lappantyút!
Éjszaka, erdőn meglestem,
róka-vadásszal kettesben.
Nem volt ottan lámpa, se ház,
mentünk: én meg a rókavadász,
akkor az égen, fekete égen
valami röppent még feketébben,
valami röppent: lappantyú!
Két szeme lángja, két pici lámpa,
gurgula-hangja úszik utána.
Ketten láttuk, senki más,
ketten: én meg a róka-vadász
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése