Hihetetlen szép madár ez a héja. Mindene tökéletes, arányos, pompás, nemes, gyönyörű mintája van és még akár társ is lehet. Furcsa kapcsolat ez madár és ember között, valami szövetségféle, ami mindkét fél számára ad valamit. A madárnak biztonságot, feladatot, partnert.
Az embernek valami ősi vágyat, melyben a természetnek ezt a vad példányát munkára fogni, tanítani egészen közelről megismerni biztosan nagy élmény.
Persze aki erre szánná magát vizsgákat kell tennie, és elsősorban elgondolkodnia azon, képes-e nap mint nap foglalkozni a madarával. Sétálni vinni, vadászni, etetni, mindig a megszokott rendben.
Éppen sikerült egy vacsorát elcsípni a kubikban, galamb volt a menü és lecsúszott majdnem mindenestől, jó nagy falatokban. Nem sokára vadász szezon, erőben kell lenni!
Bizony-bizony! Régi ismerősünk újra a hálóban! Lassan már nevet kellene adni ennek a Lappantyúnak, annyira szeret nálunk. ( Lappantyú Lajos, Liza? Nem az igazi, ötleteket a szerkesztőségbe kérek!)Gondolkodtunk , de nehéz, hogy nem tudjuk a nemét. Gábor szerint a kis gólyáknak is olyan nevet adnak, amiből még lehet mindkét fajta. Erre Gábor példája: Volt egy kis gólya, azt hitték, majd lány lesz ( alias tojó) és úgy nevezték el, Tóbiás!....... :) Majd megértem egyszer!
A következő kép egy nagyon is szép naplementéről készült!!!!!! Bárki bármit gondol sötét szobájának mélyéről egy másik naplementére gondolva!
És ez is szép:
És....még ez is!
Ez valami csodáááálatos faaaaaantasztikus!
És....és....és....megyek is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése