Olvastam, hogy elég sok Barna medve esik áldozatául Görögországban az áthajtó autóknak. Nyugat-Macedónia régióval együttműködve figyelmeztető táblákat helyezetek el a környéken az alábbi felirattal: “ΠΡΟΣΟΧΗ ΠΕΡΑΣΜΑ ΑΡΚΟΥΔΑΣ” – vagyis “Figyelem, átjáró medvék!”
Azonban számomra ez a tábla mást is mond! Ezen a területen medvék vannak!!! Izgalmas kirándulást tettünk egy Pargához közeli tónál, aminek a felszínét majdnem 90%-ban tündérrózsa borította. Már odafelé úton megjegyeztem, milyen jó madarász környék lehet, a tó körül bokrokkal, fákkal, olajfa ligetekkel.
Az úton befelé haladva a villanydróton rögtön az egyik legjobb meglepetés, egy vörösfejű gébics fogadott bennünket. Jók ezek a várta madarak, mert a sűrű bozótban nehezen lehet megpillantani a többieket, ők viszont megbízhatóan ülnek a területen. A kép nem a legjobb, de a távcsővel gyönyörűen be lehetett fogni.
Befelé haladva sokféle énekes hallatta a hangját, de ebben sajnos nem vagyok valami ügyes. Biztos a zöldike, dolmányos varjak, cinkék. Egyszer csak iszonyú bűz jött valahonnan. Előre haladva egy szépen megtermett dögbe botlottunk, talán szarvas, de csak a pata volt a biztos.
Ekkor jutott eszünkbe a tábla, amin a medvékre hívják fel a figyelmet. Hős madarászként rögtön a visszautat választottuk, közben elgondolkodva, hogy hogyan is kellene holtnak tettetnünk magunkat, ha véletlenül találkoznánk az illetővel. Pár pillangós képre futotta még közben.
A visszaúton egy panzió előtti tavon nagyon aranyos vidrákat és kacsákat láttunk.
Egy ősrégi ivókút Pargán a kis szigeten, ahova át lehet úszni. Vonzotta a hűsítőre vágyó madarakat is.
Végül egy kis strand hangulat, Pargáról festve.
Porto katziki nagyon szép hely:
A spektív a delfinekre volt hangolva, de a keselyű a strand fölött a mészkőfal fölött jött be.
Ennyit Görögországról, azt hiszem egy ideig még eltart az élmények feldolgozása, de most már Sándorfalva következik!
Azonban számomra ez a tábla mást is mond! Ezen a területen medvék vannak!!! Izgalmas kirándulást tettünk egy Pargához közeli tónál, aminek a felszínét majdnem 90%-ban tündérrózsa borította. Már odafelé úton megjegyeztem, milyen jó madarász környék lehet, a tó körül bokrokkal, fákkal, olajfa ligetekkel.
Az úton befelé haladva a villanydróton rögtön az egyik legjobb meglepetés, egy vörösfejű gébics fogadott bennünket. Jók ezek a várta madarak, mert a sűrű bozótban nehezen lehet megpillantani a többieket, ők viszont megbízhatóan ülnek a területen. A kép nem a legjobb, de a távcsővel gyönyörűen be lehetett fogni.
Befelé haladva sokféle énekes hallatta a hangját, de ebben sajnos nem vagyok valami ügyes. Biztos a zöldike, dolmányos varjak, cinkék. Egyszer csak iszonyú bűz jött valahonnan. Előre haladva egy szépen megtermett dögbe botlottunk, talán szarvas, de csak a pata volt a biztos.
Ekkor jutott eszünkbe a tábla, amin a medvékre hívják fel a figyelmet. Hős madarászként rögtön a visszautat választottuk, közben elgondolkodva, hogy hogyan is kellene holtnak tettetnünk magunkat, ha véletlenül találkoznánk az illetővel. Pár pillangós képre futotta még közben.
A visszaúton egy panzió előtti tavon nagyon aranyos vidrákat és kacsákat láttunk.
Egy ősrégi ivókút Pargán a kis szigeten, ahova át lehet úszni. Vonzotta a hűsítőre vágyó madarakat is.
Végül egy kis strand hangulat, Pargáról festve.
Porto katziki nagyon szép hely:
A spektív a delfinekre volt hangolva, de a keselyű a strand fölött a mészkőfal fölött jött be.
Ennyit Görögországról, azt hiszem egy ideig még eltart az élmények feldolgozása, de most már Sándorfalva következik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése